Mostanában eléggé sűrű programtáblázattal rendelkezem, ezért csak késve sikerül írnom. De igyekszem ezt is valahogy megoldani.
Szombaton sikerült ismét futni mennem, most az előre tervezett útvonalon haladtam, ez 7,2 km-es táv volt, amit 40 perc alatt teljesítettem. Direkt futottam még lassabban, mert az, hogy minél nagyobb távokat futok, azt is jelenti, hogy jobban kell tartalékolnom az erőmet. Így most ezzel próbálkozok. Aránylag jónak vélem azért ezt az időt. Bár az is tény, elég is ennyi futás jelenleg.
Újdonság számomra, hogy sokkal hosszabb a levezetésem. Jelentősen, hiszen vagy 2 km-t sétáltam hazafelé, mert jó is volt az idő, és élvezni akartam a napsütést, valamint ki akartam próbálni, hogy így milyen. És határozottan merem kijelenteni, hogy ez kell is! Ha nem is ekkora séta, de az, hogy fokozatos legyen a végleges megállásig a tempó csökkentése, az biztosan. Híre-hamva sem volt most a futás után jelentkező bármilyen tünetnek. Azt az egyet leszámítva, hogy ahogy sétára váltottam, rögtön fázni kezdtem, de ez tudom, hogy természetes. Az izmaim szinte hogy hálásak voltak ezért a hosszú sétáért.
Otthon is volt bőven időm rendesen lenyújtani, és ez is nagyon jól esett most. Hát igen. Ilyen távnál – jóval nagyobbnál meg végképp – inkább csak szabadnapon indulok neki futni. Meg kell adni neki a megfelelő időmennyiséget, megfelelő nyugalomban. Ezt már nem lehet elkapkodni lesz ami lesz alapon. Észrevettem, mennyire fontos benne a szervezés. Mindent, de mindent nagyon pontosan meg kell tervezni. Hogy hány órakor menjek, ha akkor megyek, mit egyek előtte, és pontosan mikor, valamint mi lesz az, ami várni fog érkezésemkor, és onnantól fogva milyen táplálékot, táplálék kiegészítőt, és innivalót viszek a be a szervezetembe.
Persze biztosan lehet ezt másképp is. Főleg ha arra a képre gondolok, - ami nemrégiben az egyik közösségi oldalon körözött - ahol az egyik utóbbi maraton verseny dobogósai álltak. A két szélső fokon ’szuper’ edzőruhában lévő hölgy állt, a dobogó legfelső fokán pedig egy – talán – indián hölgy, flipp-flopp jellegű szandálban, és népi viseletben, szoknyában. Ő nyert. Maratont! 42 km-t! Szóval biztosan lehet ezt így is, de nem nekem. Én nem olyan alapokkal rendelkezek, mint ez a hölgy, akié minden tiszteletem. Nekem terveznem kell, de egyelőre úgy néz ki, hogy jól működik így. Vagyis egyre jobban.
Most nem fájt a lábfejem, sem a bokáim. Csak a lábujjaimban éreztem némi fájdalmat, meg persze maga a jobb lábam az bokától felfelé csípőig teljesen, illetve most a térdeimbe jött néha fájdalom. A vádlijaim azok, amik rendkívüli terhelésként élnek meg minden egyes elrugaszkodást. Amit persze nem csodálok, mivel nem igazán szoktam őket eddig használni, most meg ráadásul rengeteg a felesleges holttáv, mert én menni is úgy megyek, és futni is úgy futok, mint egy pattogó gumilabda. Ez régen zavart. Mára már mókásnak találom. De már nem tudok másképp. Főleg ha már megfájdul a lábam. És ez általában már 1 km után így szokott lenni. Bár szerencse, hogy két nap múlva már nyoma sincs a fájdalomnak.
Ezért is éreztem úgy, hogy növelnem kell az oroszlánsörény tablettámat, ez az egyik, ami segít. Ez egy gyógygomba, amit már említettem. Az idegeket – is - regenerálja. És mivel egyre nagyobb a terhelés a távok növekedtével, így érzem, hogy futás után jól esik, ha még veszek be belőle. De akkor vegyük sorra, miket is szedek, ha már úgy ígértem.
A reggelemet a kávémmal kezdem, ami tartalmaz egy adag ganoderma gombát. Ez általános immunerősítő. Ennek köszönhetem, hogy az létező összes menstruációs problémám megszűnt, és azt hogy már csak néhány órát alszom éjszakánként, mert kipihent vagyok egész nap. Folyton kérdik a kollégáim is, hogy hogyan bírok így pörögni egész nap /kedves tőlük =) /; hát kérem, mert nappal még iszok ilyen kávét, szóval természetesen nem egy adagot viszek be a szervezetembe, ami ennyire jó hatással van rám. =D Sőt, néha a változatosság kedvéért másikat iszok, most az erősebb terhelés végett olyat, amiben maca, és ginseng is van. Ez ám a triumvirátus! =D
No de. Szedek még mellé reggel oroszlánsörényt, amit amúgy a bélrendszerem regenerálása miatt kezdtem el, ám a lábamra is jótékony hatással lett. =) Spirulinát is szedek reggel, aztán indulhat a nap. Ha futni megyek, vagy megterhelő volt a napom, akkor mindenképpen veszek be még Cordyceps nevű gyógygombát is, ami pedig az izmokra van jótékony hatással, illetve tisztítja a tüdőt, és fokoz mindenféle oxigénfelvételt a szervezeten belül. Továbbá most már érzem, hogy közvetlenül futás után jót tesz még egy kis adag oroszlánsörény, és spirulina is.
Én ezeket szedem. Az összes termék vegán, teljesen természetes összetevőkből áll, sőt amelyiket csak lehet, bio minőségben nyújtja a cég. Nekem egyelőre rendkívül beváltak. Az ideg bírja a lábamban, teljesen jól működik a lábam – azokat a futás közben jelentkező tapasztalatokat leszámítva, amikről folyamatosan írok -, az izmaim pedig láthatóan szépen fejlődnek. Még soha nem volt ekkora vádlim. /Bár tény, nekem sosem volt vádlim. =D / Ezeket kizárólag D3-vitaminnal egészítem ki, mert télen nagyon érzem, hogy jót tesz.
Szóval én mindenképpen azt tudom tanácsolni mindenkinek, hogy ha lemerültnek érzi magát, vagy túl nagy terhelés alá veti a szervezetét, elsősorban inkább természetes megoldásokat keressen, azokat sokkal nagyobb arányban tudja hasznosítani a szervezet. Az általam eddig tapasztaltak alapján rendkívül gyors módon. =)
Régen ezek nem voltak számomra, és mint írtam, legkésőbb két hét után abba is kellett hagynom mindenféle sportot, mert általában feldagadt a térdem, vagy kezdett megint egyre kevésbé mozogni a lábfejem, a lábujjaim. Most már túl vagyunk ezen az időn, és a lábam még mindig szuper. A tesztelés pedig folytatódik… =)
Peace! Linda
